10 napig áztatok egy liter 70 %-os bodzapálinkában 10 deka reszelt tormagyökeret, 5 deka csalánlevelet, 10 deka lapugyökeret, 5 deka nyárfavirágot. 10 napi áztatás után a sz?rletet leöntöm, az üveget bedugaszolom. Használata: naponta egyszeri bedörzsölés.

Ezeknek a tanácsoknak nem az céljuk, hogy kuruzslókat neveljünk, vagy az orvosi munkát feleslegessé tegyük, hanem csakis azokat az intézkedéseket említjük, melyeket az orvos megérkezéséig eszközölhetünk.

NÍRFA, fehér – Betula (alba) pubescens Szőrösnyír, Weiße Birke, Birke

Nyúlánk, magasra megnő, kérge fehér (fiatal korban barna vagy sárgásvörös) és törékeny, ágai lelógnak. Levele hosszú nyelű, háromszög alakú, világoszöld, fogazott. Nálunk erdőben, parkokban található.

Ehhez a fejezethez előre kell bocsátani, hogy a bepisilésnek vagy ágybavizelésnek mindig feldolgozatlan trauma vagy állandó napi stressz vagy mindkettő az okozója. A bepisilés jelzés, ingerválasz, mintegy a probléma mélytudati, alvás közbeni lereagálása. Megsz?ntetése kollektív munkát igényel.

A haj az ember egyik legszebb ékessége, és ámbár ez köztudomású, mégis igen gyakran úgy vannak vele, mint az egészségükkel, hogy csak akkor kezdjük megbecsülni, amikor már fogytán van, holott ha többet törődnénk vele, bizonyára késő öregségig megtarthatnók fejünknek ez a szép díszét.
A jól ápolt hajnak már a legrégibb időben is igen nagy becse volt. Hiszen ismeretes, hogy a régi zsidók a kopaszságot olyan szégyennek és súlyos büntetésnek tartották, hogy még Ézsaiás próféta is így emlékszik róla:

I. Normál bőr
II. Zsírhiányos: mérsékelten + felszíni vízhiányos
fokozottan + felszíni vízhiányos — olajos
III. Zsíros bőr seborrhoeas — korpás
IV. Vízhiányos: mérsékelten (felületi)
(zsírhiányos bőr kísérő jelensége)
fokozottan (mélyrétegi)
V. Túlzott víztartalmú

A gyógynövények elkészítésének leírása majdnem mindig a szárított növényekből indul ki, tehát a friss növényeket – akár vad, akár kertben termesztetteteket – ajánlatos megszárítani eltevés vagy felhasználás előtt. Hagyományosan a legtöbb gyógynövényt egyszerűen csokorba kötötték és fellógatták meleg, száraz, sötét helyen, amíg morzsolhatóvá váltak. A gyökereket lemosták, kettévágták és tiszta helyen, vékony rétegben szétterítették. hagyományos szárítási módszereket még manapság is használnak: számos herbáriabolt szárított csokrok formájában adja el a gyógynövényeket. De a hagyományos szárításnak két hátránya is van. Általában több helyet igényel, mint amekkora a gyógynövény termesztőknél vagy a kertészeknél általában rendelkezésre áll, és nagyon sokáig tart – levél, szár és virág esetében néhány naptól néhány hétig, ha ha pedig kéregről vagy gyökérről van szó, néha több hónapot is igénybe vehet. A gyógynövények aromás illóolaj-tartalmának megőrzése érdekében a minél rövidebb szárítási idő a legkedvezőbb. Ezért a kereskedelmi forgalmazásra dolgozó gyógynövénytermesztők a növények szárítására speciális berendezéseket használnak. Ugyanezt házilag is megtehetjük, ha a gyógynövényt sütőlapon vagy egy tiszta üveglapon 35 oC-os sütőbe helyezzük. A sütőben történő szárítás a célnak megfelelő és olcsó, de ennek is vannak hátrányai. Azokon a helyeken, ahol sok gyógynövényt szednek a nyári hőségben, az emberek a legkevésbé sem vágynak arra, hogy bekapcsolják a sütőt. Emellett a legtöbb sütő nem mindenhol melegít egyenletesen, így egyes növényegyedek elszenesednek, míg mások nem száradnak ki eléggé.

REUMATIKUS MEGBETEGEDÉSEK
TÜNETMENTESÍT? KEZELÉSÉRE

Úgy tűnik, hogy a kelkáposzta (brassica oleracea) egyike azon kevés termesztett növényeknek, amelyeknek Európa az otthona. Ennek a körülmények tudható talán be az a sok variáns, melyet ennek évszázados tenyésztése eredményezett. Eredetileg a kelkáposzta levelei kemények és erősek voltak úgy, hogy emberi táplálkozásra nem voltak alkalmasak. A tenyésztésnek azonban sikerült ezeket, a hátrányokat kiküszöbölni. Sikerült elérnie, hogy a növény levelei egymást fedjék, miáltal finomabbak, zsengébbek lettek, nedvességet tárolnak és a fénnyel szemben védettebbek. A fény ugyanis a legfőbb oka a növények elfásulásának. Így ma a termelőnek legfőbb célja, hogy ezt a tulajdonképpeni elsatnyulást minél tökéletesebben fenntartsa, hogy a káposzta levelei minél ízletesebbek legyenek.