 |
 |
 |
|
Gondolat
|
Ideje: 2010.február 27. szombat, 12:46:37 Jóváhagyó: kellemesen
Vers: A szomorúság anatómiája
Szerző: skorpio
"Van, hogy kiszalad a lábunk alól a talaj.
Ha a szomorúság megül lelkeden,
nem létezik erő, mely megmentsen.
Nyílt seb, métely ez, mi lassan terjed,
s ilyenkor nem találsz boldog percet.
És könnyek szöknek szemedbe,
ok nélkül és váratlanul,
szorongás ül meg szívedbe,
néha megmagyarázhatatlanul.
Legyintesz rá, bár jól tudod,
nem hagy nyugodni a gondolat,
elég egy dal, elég egy hangulat,
beléd mar újra, bár titkolod.
S ha le akarod írni,
Vagy el szeretnéd mondani,
Barátodnak, vagy bárkinek,
Cserben hagy a képzelet.
Eltűnik a miért belőled,
köddé válik, elsuhan.
Nincs racionális válaszod,
csak mélyen ülő fájdalom van.
S kerülnek majd az emberek,
mint leprást, kinek szeméből
a fekete halál integet,
és rájössz lassan, téged már
Az álmok sem segítenek."
|
|
|
 |
|
 |
| |
|
Értékelési pontok: 0
szavazat: 0
|
|
 |
|
|
|
|
Irásos művek :
Tagok :
A Közösség :
Statisztikák :
Dokumentációk :